az élet színháza
Keresztmetszet Showcase
a Katona, Örkény és Nemzeti Színházakkal
február 10.-13
A showcase programjainak vendégei Európából - Litvániától Írországig, Finnországon, Németországon át egészen Horvátországig - látogatnak ide, összesen kilenc előadást tekintenek meg, emellett három kortárs magyar drámából láthattak felolvasószínházat. A nemzetközi vendégek szuperlatíviszokban beszéltek a rendezvényről, melynek koncepcióját a PanoDráma dolgozta ki, és amelyet Lengyel Anna vezetett és ő volt a főszervezője.
február 10.
19.00, Csehov: Három nővér, r. Andrei Șerban,
Nemzeti Színház
február 11.
10.30, Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline,
r. Bagossy László, Örkény István Sznház
13.00, Esterházy Péter: Én vagyok a te
r. Gothár Péter, nyílt próba, Nemzeti Színház
16.00, Martin Sperr: Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból
r. Alföldi Róbert, Nemzeti Színház
19.00, Csehov: Ivanov,
r. Ascher Tamás, Katona József Színház
fotó: Gordon Eszter
fotó: Gordon Eszter
február 12.
11.30, Csalog Zsolt: Csendet akarok!
- felolvasószínház, Katona József Színház
14.00, Vinnai András-Bodó Viktor: Ledarálnakeltűntem,
r. Bodó Viktor, Katona József Színház
18.00, Crouch-McDermott-Parti Nagy: Jógyerekek képeskönyve,
r. Ascher Tamás, Örkény István Színház
21.30, Tábori György: Mein Kampf!
r. Rába Roland, Nemzeti Színház
február 13.
11.00, Mikó Csaba: Apa
- felolvasószínház, Örkény István Színház
15.00, Weöres Sándor: A kétfejű fenevad,
r. Máté Gábor, Katona József Színház
19.00, Bertolt Brecht: Arturo Ui,
r. Zsótér Sándor, Katona József Színház
A. P. Csehov
Három nővér
Kosztolányi Dezső fordítása alapján
az előadás szövegváltozatát készítette:
Andrei Şerban és Keszthelyi Kinga
a Nemzeti Színház előadása
Batthyány-Thyssen Margit, férje, Iván, és öccse, Hans fotó: ?
fotó: Gordon Eszter
Prozorov, Andrej Szergejevics:
Znamenák István
Natalja Ivanovna, a menyasszonya, majd felesége:
Mészáros Piroska
Olga:
Udvaros Dorottya
Mása:
Schell Judit
Irina:
Péterfy Bori
Kuligin:
Kulka János
Versinyin:
Alföldi Róbert
Tuzenbach:
Mátyássy Bence
Szoljonij:
Szabó-Kimmel Tamás
Csebutikin:
Sinkó László
Fedotyik:
Szatory Dávid
Ferapont:
Fodor Tamás
Anfissza:
Nagy Mari
zenei munkatárs:
Komlósi Zsuzsa
díszlet:
Menczel Róbert
jelmez:
Daróczi Sándor
koreográfus:
Gergye Krisztián
rendezőasszisztens:
Daniela Dima és Tüű Zsófia
dramaturg:
Keszthelyi Kinga
rendező:
Andrei Șerban
bemutató:
2010. szeptember 24., Nemzeti Színház
fotó: Gordon Eszter
„Amikor elkezdek dolgozni egy Csehov-darabon, meg kell találnom a drámai folytonosságot abban, ami mindig töredékesnek, végesnek, illogikusnak tűnik. Hogy megértsük a szöveg alatti rétegek híres csehovi szüneteit, csak abban bízhatunk, hogy a kapcsolatokból fakadó rejtett feszültségek vezetnek majd minket. A szereplők legtitkosabb életébe kell behatolni. Itt találhatjuk meg mindegyikük saját személyes kérdéseit, illúzióit, hazugságait, féltékenységét, szenvedélyét, bűnösségét, kétségbeesését. Ezeken túl mindegyik szereplő azt keresi, hogy fedezheti fel magának azoknak a kérdéseknek valódi és mély értelmét, hogy ki vagyok én?, és miért vagyok itt? Csehov közvetlen emberi kapcsolatokban ábrázolja a szereplőket. Aztán legvégül természetesen maga a szerző beszél belőlük, de nem ideológiailag, ahogy Brecht tenné. Épp ellenkezőleg. Egy dologtól irtózom: az ideologikus színháztól. Csehov, mint Shakespeare soha nem mondta meg, hogy mit kell gondolnunk. Nagyon tisztelem Brechtet, de az én utam Csehov léptein halad.”
- Andrei Şerban
Ödön von Horváth
fotó: Gordon Eszter
Kasimir:
Polgár Csaba
Karoline:
Szandtner Anna
Rauch:
Csuja Imre
Speer:
Mácsai Pál
Merkel Franci, Liliputi:
Debreczeny Csaba
Erna, Juanita:
Sárosdi Lilla /Hámori Gabriella/
Schürzinger:
Máthé Zsolt
Maria:
Kis-Végh Emőke
Elli:
Csuja Fanni/Balssa Jusztina
Mesélő,zongorista:
Darvas Ferenc
Torzszülöttek és az októberi mulatság résztvevői:
Kovács Vera/Héricz Anna
Csire Zoltán/Kocsán Bálint/
Tukora Tamás/
Tóth Csaba/Csunderlik Péter
díszlet:
Bagossy Levente
jelmez:
Ignjatovic Kristina
ügyelő:
Berta Tamás
asszisztens:
Érdi Ariadne
dramaturg:
Gáspár Ildikó
rendező:
Bagossy László
bemutató:
2009. december 19., Örkény István Színház
Oktoberfesti zsongás, hullámvasút, mutatványosok, tömeg. Ott van Kasimir is, a sofőr, aki tegnap veszítette el a munkáját, és ma már képtelen jól érezni magát. Menyasszonya, Karoline úgy dönt, egyedül szórakozik tovább: megismerkedik a dúsgazdag Rauch kereskedelmi tanácsossal. Kasimir pedig összefut egykori kollégájával, aki az utóbbi időben bizonyos paragrafusok elkövetésére specializálta magát...
Esterházy Péter
jelenet a próbából, fotó: Gordon Eszter
játsszák:
Molnár Piroska
Söptei Andrea
Znamenák István
Szabó-Kimmel Tamás
Angyalok Kara:
Rába Roland, Eke Angéla e.h., Czupi Dániel e.h., Ivanics Tamás e.h., Szolár Tibor e.h.
látvány:
Gothár Péter
jelmez:
Izsák Lili
világítástervező:
Pető József
zeneszerző:
Tallér Zsófia
asszisztens:
Herpai Rita
dramaturg:
Morcsányi Géza és Keszthelyi Kinga
rendező:
Gothár Péter
bemutató:
2011. február 26., Nemzeti Színház
„Egyszer egészen biztosan tudtam, hogy aznap nem fog felkelni a nap. Életem legszebb reggele...
Egyszer lenyeltem egy szúnyogot a saját véremmel együtt...
Egyszer vízbefojtottam egy Éva nevű macskát, de mindig, mindenütt, mindenki előtt letagadtam, tagadom és tagadni fogom.
Egyszer az éjszaka, mint a disznó, mint a varacskos disznó, meghíztam...
Egyszer feketére festettem a fogaim, és azóta se tartom illendőn kivillantani a fogam fehérjét, ezért, nevetéskor, íme, mutatom, mint egy kisleány, íme, mutatom, mint egy ártatlan kisleány, íme mutatom, a szám elé kapom a kezem. Egyszer, az előzőtől nem függetlenül, azt hittem, de csak egy pillanatra, tessék nekem elhinni, nem volt több néhány másodpercnél, azt hittem, én vagyok a japán abc. Hu-hú, leírhatatlanok voltak a következmények! Elmondhatatlanok. (csönd)
Nem is tudom elmondani.”
-részlet, a Királynő monológjából
A szerző az Urat egyszerre rajzolja meg bibliai értelmezhetőségben, ugyanakkor madáchi értelemben. De leginkább annak az önellentmondásokkal küszködő középkorú férfiembernek ábrázolja, aki az alkotás nehézségeivel vívódik, bíbelődik a teremtéssel, hangosan elmélkedik az elmúláson. Esterházy felszabadító és filozofikus iróniája, bölcs humora, játékos „társalkodó” kedve lenyűgöző nyelvezetben mutatkozik meg.
jelenet az előadásból, fotó: Gordon Eszter
Martin Sperr
Barbara, napszámosnő:
Molnár Piroska
Abram, a fia:
Stohl András
Tonka, cselédlány:
Tompos Kátya
Mária, parasztasszony:
Básti Juli
Rovo, a fia
Farkas Dénes
Volker, Mária szolgája
Szarvas József
Polgármester:
Sinkó László
Georg, a szolgája:
Hevér Gábor
Zenta, napszámosnő:
Murányi Tünde
Franzi, a fia:
Ducai Ábel
Hentesné:
Nagy Mari
Hentesné:
Nagy Mari
Csonti, sírásó:
Znamenák István
Paula, irodai alkalmazott:
Söptei Andrea
Konrád, a fia:
Závodi Marcell
Menekült nő:
Mészáros Piroska
Pap:
Földi Ádám
díszlet:
Menczel Róbert
jelmez:
Daróczi Sándor
ügyelő:
Lovass Ági
asszisztens:
Kolics Ágota
dramaturg:
Perczel Enikő ás Vörös Róbert
rendező:
Alföldi Róbert
bemutató:
2010. április 24., Nemzeti Színház
fotó: Gordon Eszter
A német kortárs szerző sokféle műfajban próbálta ki magát: játszott, írt színdarabot, tévéjátékot, filmforgatókönyvet.
A Vadászjelenetekből 1969-ben film is készült, melyet a magyar közönség is láthatott. A II. világháború utáni Németországban játszódó dráma egy bajor kisfalu közösségének munkás hétköznapjain át mutatja be az előítéletekkel, idegengyűlölettel terhelt emberi kapcsolatokat. Ezzel az előadással a színház új játszóhelyet avat.
A. P. Csehov
Ivanov:
Fekete Ernő
Anna Petrovna:
Tóth Ildikó m.v./ Ónodi Eszter
Zinaida:
Csoma Judit m.v.
Lebegyev:
Bezerédi Zoltán
Szása:
Jordán Adél
Lvov:
Rajkai Zoltán
Babakina:
Szirtes Ági
Borkin, ispán:
Nagy Ervin
Koszih, a kártyás:
Bán János
Avdotya Nazarovna:
Olsavszky Éva
Jegoruska:
Kun Vilmos/Elek ferenc
Gavrila, inas::
Vajdai Vimos
Pjotr, inas:
Morvay Imre
1. vendég:
Czakó Klára
2. vendég:
Mészáros Bélsa
továbbá:
Pelsőczy Réka, Keresztes Tamás, Nemes Szabina m.v., Pálmai Anna, Erős Csaba m.v., Dankó István
zenész:
Horváth Eszter m.v.
díszlet:
Khell Zsolt m.v.
jelmez:
Szakács Györgyi m.v.
Világítástervező:
Bányai Tamás m.v.
zene:
Kovács Márton m.v.
dramaturg:
Fodor Géza, Gáspár Ildikó m.v.
rendező:
Ascher Tamás
bemutató:
2004. március 27., Nemzeti Színház
Ivanov, aki néhány évvel ezelőtt még minden erejét a munkájába ölte, és teljes hittel tekintett a jövőbe, harmincöt éves korára fásultan és életkedvét veszítve gyötrődik, próbálja megfejteni állandó levertségének okát, s visszatalálni régi, életerős önmagához. Az egykor elszánt és sikeres embert önundor kínozza, és szűnni nem akaró bűntudattól szenved. Vajon visszaadhatja-e Ivanov elvesztett ártatlanságát egy új szerelem? Lehet-e tiszta lappal új életet kezdeni, semmissé tenni azt, ami volt?
fotó: Szilágyi Lenke
Vinnai András - Bodó Viktor
játsszák:
Keresztes Tamás
Fekete Ernő
Olsavszky Éva
Tenki Réka
Fullajtár Andrea
Szandtner Anna
Dankó István
Kovács Lehel
Rajkai Zoltán
Mészáros Béla
Nagy Ervin
Takátsy Péter
Vajdai Vilmos
Kun Vilmos
díszlet:
Bagossy Levente m.v.
jelmez:
Berzsenyi Krisztina m.v.
koreográfus:
Schmidt Áron m.v.
zene:
Kunert Péter m.v. és Vajdai Vilmos
dalszöveg:
Máthé Zsolt m.v. és Schönberger Ádám m.v.
asszisztens:
Budavári Réka
rendező:
Bodó Viktor
bemutató:
2005. január 28., Katona József Színház
fotó: Dömölky Dániel
fotó: port.hu
Nem A per című Kafka-regény színpadi adaptációja.
Bár a történet gerincét az eredeti mű adja, mégsincs olyan jelenet, melybe ne nyúltunk volna bele azzal a szándékkal, hogy valami újat, hozzánk közelebb állót hozzunk létre.
József K.-t letartóztatják, kezdetben születésnapi játéknak, bankbéli kollégái rossz ízű tréfájának tulajdonítja a történeteket, később azonban rá kell jönnie, hogy nem erről van szó. A LEDARÁLNAKELTŰNTEM antihősének további története már mentes a dramaturgiai fordulatoktól. A bírósági létezés, a létezés bíróságának gépezete, az őt segíteni akaró nők, valamint saját rögeszméi egyre inkább belekényszerítik a harcba, melyből nem kerülhet ki győztesen, hiszen azt sem tudja, miért és ki ellen kell küzdenie.
József K. a procedúra közben hatalmas erőfeszítéssel süllyed egyre mélyebbre, hogy a végén, önmagából teljesen kifordulva, dalolva-táncolva asszisztáljon a kivégzéséhez.
Franz Kafka, miközben felolvasta A Per kéziratát barátainak, állítólag többször is nevetőgörcsöt kapott. K. is csupán ennyit tehetne önmaga védelmében, de mivel megpróbálja kijátszani a szabályokat, már el is fogadta a létezésüket. Segítség nincs, ebből a világból legfeljebb eltűnni lehetne... a kapuőrmindig figyel a kijárati ajtó mellett.
A LEDRÁLNAKELTŰNTEM figurái mind az elviselhetetlenség határán túl próbálják elviselni a rájuk nehezedő terheket. Komolyan venni pedig senkit sem lehet. Ebben a világban nincs fogódzó K. számára. Az ügyvédek egytől egyig elmeháborodott, erotomán véglények. A munkahelyi kollégák paranoiás roncsok. A nők széteső félben lévő "eszközök". A segíteni akarók segítségre szorulnak. A rendszer pedig, melyet a megfoghatatlan Központi Szervezet irányít, csak azt skandálja, hogy:
"Minden állampolgárnak egy héten egyszer legalább egy állampolgárt meg kell nyugtatnia.
Amiért az még nem nyugtatott meg senkit a héten.
Amiért az még nem vigasztalt meg senkit a héten.
Amiért az még nem nevettetett meg senkit a héten.
Amiért az még nem hatott meg senkit a héten.
Amiért az még nem dicsért meg senkit a héten.
Amiért az még nem szelídített meg senkit a héten.
Amiért az még nem győzött meg egy jó ügy érdekében senkit a héten.
Amiért az még nem akadályozott meg egy hiba vagy bűn elkövetésében senkit a héten.
Minden állampolgárnak egy héten egyszer
Legalább egy állampolgárt meg kell vigasztalnia.
Amiért az még nem nyugtatott meg senkit a héten.
Amiért az még nem vigasztalt meg senkit a héten.
Amiért az még nem nevettetett meg senkit a héten..."
fotó: Gordon Eszter
Julian Crouch - Phelim McDermott - The Tiger Lillies
Jógyerekek képeskönyve
rémvarieté felnőtteknek
magyar változatot írta: Parti Nagy Lajos
az Örkény Színház és a Művészetek Palotája közös produkciója
Dr Roboz:
Gálffi László
Dr Chor:
Máthé Zsolt
Anyusunk:
Gyabronka József mv.
Apusunk:
Csuja Imre
Petike:
Bíró Kriszta
Jannika:
Für Anikó
Robika:
Szandtner Anna
Fricike:
Kerekes Éva
Konrádka:
Pogány Judit
Fülöpke:
Takács Nóra Diána
Augusztácska:
Debreczeny Csaba
Hennike:
Polgár Csaba/Ficza István
Továbbá:
Macskórus, Halak kara, Három huligán stb.
zenei vezető:
Darvas Ferenc
harmonika:
Ernyei László / Sax Norbert
zongora:
Darvas Ferenc / Darvas Kristóf
bőgő:
Császár Péter / Keller Tamás
dob:
Kérdő Gábor / Tóth János
díszlet:
Izsák Lili
jelmez, maszk:
Nagy Fruzsina
jelmezasszisztens:
Kiss Julcsi
világítás:
Bányai Tamás
szcenikus:
Kövesy Károly
rendezőasszisztens:
Érdi Ariadne és Héricz Anna
dramaturg:
Gáspár Ildikó
mozgás:
Dékány Edit
rendező:
Ascher Tamás
bemutató:
2009. január 17. 20. óra Művészetek Palotája
2009. február 13. 19. óra Örkény István Színház
1845 karácsonyán Dr. Heinrich Hoffmann hiába járta a boltokat, hogy hároméves kisfiát meglephesse egy mesekönyvvel, nem talált kedvére valót. Így maga írt és rajzolt egyet. A kényszer szülte ajándékötlet a németség egyik emblematikus figuráját teremtette meg: a hosszú körmű, bozontos hajú Struwwelpetert. A képeskönyv többi szereplője is egy-egy „rosszgyerek”: gyufával játszó kislány, a levesét visszautasító vagy a székén hintázó kisfiú és így tovább.
Másfél évszázaddal később a bizarr látásmódjáról ismert, londoni Tiger Lillies kultuszzenekar fekete humorú színdarabot írt a mesekönyvből. Groteszk rémvarieté keretében elevenedik meg olthatatlan gyerekkori kíváncsiságunk és rosszalkodásaink sora. A rosszgyerekek alaposan megbűnhődnek, és ennél már csak az abszurdabb, hogy a gyerekből egyszer felnőtt lesz.
fotó: Gordon Eszter
Tábori György
Herzl:
Sinkó László
Lobkowitz:
Makranczi Zalán
Hitler:
Mátyássy Bence
Gretchen:
Mészáros Piroska
Halál asszony:
Törőcsik Mari
Leopold, a szolgája:
Földi Ádám
Himmlischt:
László Attila
Mici:
Gerlits Réka
Zongorista:
Komlósi Zsuzsa
zenei munkatárs:
Komlós Zsuzsa
díszlet és jelmeztervező:
Daróczi Sándor
koreográfus:
Gergye Krisztián
kellék:
Bérczi László
rendező munkatársa:
Tüű Zsófia
dramaturg:
Zöldi Gergely
rendező:
Rába Roland
bemutató:
2010. január 16. Nemzeti Színház
fotó: Gordon Eszter
A nemzetközi színházi élet örök fenegyereke, a pár éve elhunyt Tábori György nem csak színházat vezetett, játszott, rendezett, hanem humorral, éles elmével kérdezett rá életünk „nagy kérdéseire”, történelmünk kataklizmáira, színdarabok formájában is. Egyik ilyen gyilkos iróniájú farce-a, bohózata a Mein Kampf.
Weöres Sándor
fotó: port.hu
Ambrus:
Kovács Lehel
Lea:
Pálmai Anna
Evelin, Asszonyok:
Tenki Réka
Radonay, Ibrahim:
Fekete Ernő
Susánna:
Ónodi Eszter
Windeck, Kolláth:
Kocsis Gergely
Dzserdzsis, Részeg janicsár, Török:
Rajkai Zoltán
Mehmed, Döröghy, Hencker:
Szacsvay László
Lipót, Drakuletz, Lotharingen:
Bán János
Baden, Szulejmán, Janicsár:
Ötvös András
Őr, Salom, Orkhán, Janicsár, Polgár, Egy katona:
Dankó István
Hocher, Korbách, Polgár:
Ujlaki Dénes
Hercsula, Hajdar, Savoya, Janicsár:
Kovács Ádám m.v.
díszlet:
Cziegler Balázs m.v.
jelmez:
Füzér Anni m.v.
zenei munkatárs:
Vajdai Vilmos
zenei betanítás:
Makó Péter m.v.
rendező munkatársa:
Tiwald György
dramaturg:
Ungár Júlia
rendező:
Máté Gábor
bemutató:
2010. február 21. Katona József Színház
"Weöres Sándor zseniális drámája, A kétfejű fenevad cudar pamflet a politikáról, a diplomáciáról, a paktumokról, „melyeket az uralmak a lakosság ellen koholnak". 1686-ban játszódik, amikor török világ volt Magyarországon, az ország három részre szakadt, naponta új szövetségek köttettek (és bomlottak föl), hol a törökkel a császáriak ellen, hol a császáriak-kal a török ellen, nem beszélve a konstans gyűlöle-tekről, katolikus a protestáns ellen, keresztény a zsidó ellen, szittya magyar a mindenféle jöttment ellen, mindenki mindenki ellen, miközben azt se lehet tudni, valójában ki kicsoda, ki hova állt, ki hova bújt, ki minek álcázta magát, mert fölismerhetetlenné vált a túlélésért választott álarc és mimikri. Weöresnél maga a historizmus is álca - noha csodásan valódi (olykor csak annak látszó) díszlet-jelmezzel ruházza fel a cselekményt, még Pécs városát is belekomponálja, mert a város színházának írta a darabot 1968-ban, és pompás, általa kreált kancsal „középkori" magyar nyelven beszélteti a szereplőket -, hiszen éppen „a konkrét helyzetből" vagy az „osztályviszonyokból" kiinduló történelemvizsgá-latot, ha tetszik, a marxista történelemszemléletet tette vicc tárgyává. (Mit kell annyit vitatkozni azon, miért tiltották be - ezért!) Amikor Weöres a darab végén azt mondatja egy háborúban elgyagyásodott hadfiból előléptetett rezonőrrel, hogy „le a világ-történelemmel!", akkor azt az önérdekre épülő, szólamokkal és hazugságokkal álcázott hatalmi politikát húzza át egyetlen vonással, amely a kezdetektől máig tart. „Millen idők", panaszkodik az egyik szereplő, és évezredek óta nincs olyan perc, amelyre ez ne lenne érvényes. Egy szabad elme, egy független szellem, egy gyermeki kedély mutat szamárfület az öblös történelemfilozófiáknak."
-Koltai Tamás: Millen idők,
Bertolt Brecht
fotó: Éder Vera
Arturo Ui, gengszterfőnök Egy nő:
Kerekes Éva
Az öreg Dogsborough
Egy színész:
Csuja Imre
Ernesto Roma, Ui hadnagya:
Ötvös András m.v.
Emanuele Giri, gengszter
Gaffles, egy úr a városházáról:
Polgár Csaba
A virágkereskedő Giuseppe Givola, gengszter Goodwill, egy úr a városházáról:
Máthé Zsolt
Sheet,hajóvállalat-tulajdonos, Ted Ragg, riporter O'Casey, vizsgálóbiztos, Védő, Ignatius Dullfeet:
Debreczeny Csaba
Betty Dullfeet,a felesége, Dockdaisy:
Szandtner Anna
Dogsborough Jr., Bowl, Sheet pénztárosa, A vádlott Fish, A fiatal Inna, Roma bizalmasa:
Barabás Richárd
Flake, karfioltrösztös, Bíró:
Für Anikó
Butcher, karfioltrösztös, Hook, zöldségkereskedő:
Dömötör András
Clark, karfioltrösztös, Ügyész:
Takács Nóra Diána
díszlet:
Ambrus Mária
jelmez:
Benedek Mari
zene:
Tallér Zsófia
rendezőasszisztens:
Ari Zsófia
dramaturg és fordító:
Ungár Júlia
rendező:
Zsótér Sándor
bemutató:
2009. október 3. Örkény István Színház
Az 1941- ben Finnországban írt Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése kísérlet. Kísérlet oly módon megvilágítani Hitler felemelkedését a kapitalista világnak, hogy egy számukra otthonos környezetben mutatjuk be.
"Nem vagyok igazságtalan - se bátor.
Ma megmutatták világuk nekem.
Egy véres ujjat láttam a világból,
S így szóltam gyorsan: Rokonszenvezem.
Művészetem e korban sorvadoz,
Mert aljasság és ínség undorít.
De mocskos világotok mocskaihoz
Helyeslésem is hozzátartozik."
-Bertolt Brecht
Csalog Zsolt
alkotók:
Fullajtár Andrea
Nagy Viktor m.v.
Zsámbéki Gábor
bemutató:
1996. október 10. Katona József Színház
felújítás:
2010. december 19. Katona József Színház
fotó: port.hu
"Az író, amikor ír, általában fantáziájára hagyatkozik, vagy személyes emlékezetének törmelékéből építkezik. Nekem gyenge az emlékezetem, és a képzelőerőmet se tartom sokra: szívesebben dolgozom élő modellről. "Dokumentumot" írok, létező, egyedi alakok portréit rajzolgatom. Ez a nőalak, Etelka, aki itt megszólal, ha jól végeztem magam vállalta dolgomat, élethűen és egészen olyan, mint az a valóságosan köztünk élő budapesti hajléktalan asszony, akivel találkoztam, aki mesélt nekem, beavatott élete drámájába: ezt az igazi "mesét" ketten írtuk. Hogy ő, Etelka miért nyílt meg előttem, csak találgatni tudom.
Nyilván őrjítő magányából akart szabadulni így, hogy elém teregette zsákutcába futott életét. Hogy én miért próbálom továbbadni Etelka történetét, azt már jobban tudom: szeretném áttörni a hideg falat, amely egyre keményebben kizárja polgári mindennapjainkból őket, közös életünk egyre nagyobb számban körülöttünk vegetáló kárvallottjait. Hogy kegyetlen sorsuk mennyire 'önhibáikban' gyökeredzik és mennyire a mi, a többiek, a sikeres túlélők szégyenletes bűneinek eredménye, az talán a kisebbik kérdés. Ennél fontosabb és sürgetőbb feladat, hogy felmutassuk fájó sebeiket és segítséget toborozzak számukra. Mert ép önmagunkat is csak így becsülhetjük."
-Csalog Zsolt
A Keresztmetszet Showcase angol nyelvű kiadványa
szerkesztő: Merényi Anna
grafikus: Kőfaragó Gyula
Re-noir nyomda