az élet színháza
nyílt pályázat, workshop és verseny fiatal drámaíróknak
a PanoDráma produkciója
a Nemzeti Színházban
Egyre kevesebb olyan kulturális intézeti hálózat létezik Európában, mely valóban hathatós anyagi és erkölcsi támogatást nyújt az adott ország kultúrájának közvetítésében. Korántsem csupán a Németországban uralkodó viszonylagos jólét, de még csak nem is e kultúra gazdagsága az egyetlen magyarázat arra a szakmai elhivatottságra, melyet a Goethe Intézet neve fémjelez megalakulása óta világszerte. Az intézmény munkatársai ugyanis a szó már szinte kihaló értelmében vett szolgái a köznek: nem csak ügyeket intéznek, hanem sokszor egy-egy saját ötlet nyomán Európa-, sőt világszerte hatalmas alkotó energiákat megmozgatva maradandó kulturális értéket teremtenek.
Kiváló példa erre a berlini fal leomlásának huszadik évfordulójára kigondolt „After the Fall” elnevezésű nemzetközi színházi vállalkozás, melynek keretében több mint egy tucat drámaíró vizsgálja, hogyan hatott ránk 1989 nagy fordulata.
Az új darabok bemutatását olyan színházak vállalták, mint a
dublini Abbey vagy a krakkói Stary. Az általuk felkért szerzők között szerepelnek ismert nevek (Andrzej Stasiuk, Juha Siltanen vagy Christian Lollike), de számos fiatal tehetség is (például a moldáviai Nicoleta Esinencu vagy a berlini Dirk Laucke). A projekt betetőzéseként a Staatsschauspiel Dresden és a Theaterbüro Mülheim 2009 novemberében vendégjátékra hív meg hat produkciót.
A nagyszerű kezdeményezés elképzelt struktúráját, mely szerint a felkért szerző megbízási díját fedezte volna az intézet, a partner színház pedig látatlanban vállalta volna a bemutatót, magyarországi projektgazdaként nem tartottam túl szerencsésnek. Azt javasoltam, hogy az adott anyagi keretből szervezzünk három hónapon át tartó drámaíró-műhelyt, melynek célja ismeretlen, harminc év alatti tehetségek felfedezése a hazai színpad számára.
a workshop vezetői:
Márton László,
író, drámaíró
Lengyel Anna,
dramaturg és ötletgazda
felolvasóest bemutatója:
2009. január 30., Nemzeti Színház
a workshop résztvevői
Adamkó Alexandra
Almássy Bettina
Bíró Dénes
Csuszner Ferencz
Erdélyi Zsófia
Juhász Bálint
Juhász D. Viktor
Kalotai Zsófia
Nagy-Timcsuk Bianka
Nádai Péter
Müller Alice
Orbán István
Rada Bálint
Szakály Fruzsina
Vargha Márk Péter
A kortárs nemzetközi dráma itthoni és a kortárs magyar dráma külföldi bemutatására, valamint nálunk ismeretlen, másutt nagyszerűen működő színházi gyakorlatok meghonosítására létrehívott PanoDráma vállalkozásában a Helsinki Színművészeti Akadémia drámaíróképzésének néhány kardinális eleme került be a három hónapos műhely munkatervébe. A műhely drámaíró mentorának Márton Lászlót kértem fel, s miután ő a felkérést elfogadta, közösen válogattuk ki tizennégy résztvevőnket a harminckét jelentkező beküldött szövegei alapján.
Az első hét intenzív munkáját Márton László egyfelől a fal omlás hátterét megvilágító tematikus, másfelől a kreatív írás egyes kulcselemeit tárgyaló kiselőadásai, a beküldött szövegek és azok tovább fejlesztett változatainak elemzése, illetve két, a csoporttal közösen kidolgozott szüzsé jellemezte.
Három héttel később egy teljes felvonással kellett elkészülniük
a hallgatóknak, ezek közül hét tűnt továbbgondolásra érdemesnek.
A második intenzív munkahéten azonban már – és itt alkalmaztuk a jól bevált finn receptet – délutánonként a műhelyt és az azt megkoronázó felolvasóestet befogadó Nemzeti Színház társulatának hat színésze is csatlakozott hozzánk, hogy az ő szájukból hallott szöveg és az ő visszajelzésük is segítse a kezdő írók dolgát. Ugyanakkor a társulati tagok számára sem volt érdektelen hét – egy kivétellel – teljesen ismeretlen szerző drámájának születésénél bábáskodni.
közreműködő színészek:
Bánfalvi Eszter
László Attila
Mertz Tibor
Miklós Marcell
Péterfy Bori
Szalay Mariann
közreműködő rendező:
Rába Roland
Az utolsó munkahét előfeltétele egy újabb hónap elmúltával a teljes színmű elkészült első változata volt. Öten feleltek meg ennek a feltételnek, az ő szövegük volt az utolsó hét témája. A hat színészhez ezúttal egy rendező is csatlakozott, velük az utolsó három napban, a felolvasó színházi estre készülve már folyamatosan együtt dolgoztunk.
Három darabból hallhattak részleteket
2009. január 30-án azok, akik ellátogattak a Nemzeti Színházba:
Csuszner Ferencz Hátrahagyaték,
Alice Müller Elvira és Petúnia,
Vargha Márk Péter Szívtelenség
Az est második felében aztán teljes egészében elhangzott a műhely nyertes darabja, Almássy Bettina Megfulladokja, mely megjelent a SZÍNHÁZ folyóiratban drámamellékletként (https://bit.ly/2rzkXcD), és amely júniusban a Kortárs Dráma Nyílt Fórumának az évad legjobb darabjait közreadó kötetében is megjelent.
Alice Müller drámája a kötetvita napján felolvasó színházi formában hangzott el a POSZT-on.
Kísérlet volt ez a három hónapos műhely. Gyermekbetegségekkel küszködő próbálkozás, mely arra a szilárd meggyőződésre épült, hogy igenis vannak Magyarországon felfedezésre váró ifjú drámaírók.
Ítélje meg az olvasó az itt közölt darab alapján, hogy érdemes volt-e belevágni. Csak remélni tudjuk, hogy egy hasonló kezdeményezést, melyet ezúttal teljes egészében a Goethe Intézet tett lehetővé, legközelebb hazai forrásokból, az itthoni intézmény rendszer keretei közt lehet majd megvalósítani.
Az előadás fotókat Kovács Krisztián készítette.
Almássy Bettina
„Valami nem stimmel a látásommal.
De az is lehet, hogy csak a tükröm mondta fel a szolgálatot,
és űz gonosz tréfát velem.
Mert én szép vagyok.
Ez a világ pedig a világok lehető legjobbika.
Csak a fránya tükör, csak az torzít.”
Csuszner Ferencz
1985 júliusában születtem Erdélyben, és már gyerekkoromban is veszettül sok minden akartam lenni. Aztán mire felnőttem (?), sokkal több minden lettem, mint amennyit valaha is kívántam, és persze mindezt akaratlnul. Szóval voltam már munkás és diák, lázadó és lapuló, no meg utazó, tekergő, csavargó és zarándok. Mindeközben szert tettem egy érettségi oklevélre, ami igazolja, hogy a számítógépekkel is barátságban vagyok, illetve, hogy legalább négy nyelvet beszélek. Voltam majdnem diplomás rendező-tanonc és majdnem politikus, valamint diák- és civilszervezeti vezető, költőaspiráns, harcművész és kómában.
Most pedig, legalábbis így mondják: vagyok. (Főleg diák és írócska, valamint, sok egyéb mellett - néhány szerencsés véletlen összjátéka folytán - drámaíró tanonc...).
Alice Müller
„Nevem Alice Müller, 1980-ban születtem Lindauban (NSZK).
2005-ben szereztem diplomát a Berni Művészeti Főiskola színművész szakán. Színésznőként dolgoztam Svájcban, Németországban és Magyarországon.
A FRAKT' színházi társulat alapító tagja vagyok. Két éve élek Magyarországon, jelenleg szabadúszó színésznőként és íróként dolgozom.”
Alice a kortárs magyar drámában alig jelenlévő abszurd rendkívül eredeti képviselője. Hogy mindössze két év magyarországi tartózkodás után ilyen magabiztosan ír, sőt páratlan nyelvérzékkel új szavakat is teremt tanult nyelvén, az olyan ritkaság, mely a legnagyobb íróknál is alig fordul elő.
Német nyelvű interjú Alice Müllerrel itt.
Nádai Péter
A műhely legtapasztaltabb résztvevője 1973-ban született. Programozó matematikusként keresi kenyerét, de egyúttal számos dráma szerzője. Andante Sostenuto című darabja megjelent a Kortárs Dráma Nyílt Fórumának kötetében. A magányos cédrus volt az egyetlen mű, amely már a worksop indulásakor kész volt és amelyet a közös munka és a teljes munka felolvasásának tanulságai alapján a szerző több helyen átdolgozott.
Vargha Márk Péter
Vargha Márk Péter 1979-ben született Debrecenben. Iskoláit már Tatabányán kezdte el, és 22 évig ott is élt, ami meghatározó élménynek bizonyult. Munkáiban rendszeresen utal a hőerőművekre, bányászatra, az alumíniumkohóra, a cementgyárra, a volt bányászkórházra, és a várost övező titokzatos erdőségre is. Munkássága nem szorítkozik egyetlen művészeti ágra, rendszeresen ír, fényképez, és filmez is:
mindig az aktuális mondanivalójához választ megfelelő kifejezési módot.
Kisgyermekként is vonzódott az irodalomhoz, tizenévesen pedig már az írásban öntötte ki érzelmi viharait. Szabad idejében a világot járja feleségével kerékpáron és gyalog, vagy sörözik a barátaival.
A projektben résztvevő színházak és drámaírók
Abbey Theatre (Dublin)
Gregg Stacey
Beogradsko dramsko pozorište (Belgrád)
Goran Marković
Beursschouwburg (Brüsszel)
Pieter de Buysser
Det Kongelige Teater (Koppenhága)
Christian Lollike
Divadlo Letí (Prága)
Barbora Vaculová
Espoon Kaupunginteatteri (Helsinki)
Juha Siltanen
Frascati, Gasthuis (Amszterdam)
Marjolijn van Heemstra
Mobile European Trailer Theatre (Chișinău)
Nicoleta Esinencu
Nemzeti Színház (Budapest)
a drámaíró workshop legjobbjai
Östgötateatern (Norrköping)
Agneta Fagerström Olsson, Åsa Lindholm
Royal Court Theatre (London)
April de Angelis
Sarajevski ratni teatar (Szarajavó)
Almir Imširević
Staatsschauspiel Dresden (Drezda)
Dirk Laucke
Stary Teatr (Krakkó)
Andrzej Stasiuk
Teatr Polski (Bydgoszcz)
Jurij Andruhovics
Théâtre national de la Communauté française (Brüsszel)
Raven Ruëll
University of Hull (Hull)
Sarah-Jane Dickenson